[HU] [HR]

This webpage has been produced with the financial assistance of the European Union. The content of the webpage is the sole responsibility of Zalai Falvakért Egyesület and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union and/or the Managing Authority.

• Aszalók útja & Búzától a lisztig

  Becsvölgye

  

  „Aszalók útja”
  Göcsejben az aszalás, mint tevékenység, az aszalók, és elöregedett szilvások a településekgazdasági, közösségi, természeti és építészeti örökségének része. A göcseji formáknak megfelelő aszaló megépítésével egy olyan közösségi tér jött létre, amely méltóképpen mutatja az itt élők kötődését a gazdálkodáshoz, és tradíciókhoz. Az „Örökség Porta” nevet viselő aszalóhely segítségével bemutatásra kerül az aszalás folyamata, bevonva a látogatókat is, akik maguk is elkészíthetik a helyi gyümölcsökből készült aszalványokat.
  
  „Búzától a lisztig”
  Becsvölgyén a Malom Kulcsosház épülete szálláshelyként, rendezvények és táborok helyszínéül is szolgál. Újra értelmezték a funkcióját, a malom lényegét, hiszen az itt élők örökségének egyik alapépületéről van szó. Kiállítás formájában, fotók és eszközök segítségével felelevenedik a múlt, az érdeklődők megismerhetik a búza feldolgozásának útját egészen a liszt elkészüléséig. Az idelátogató turisták nem csak szemlélői, hanem aktív részesei lehetnek a feldolgozásnak, hiszen saját maguk megőrölhetik a búzát, és a felújított kemencében kenyeret is süthetnek.
• Parasztporta

  Csesztreg

  

  Csesztreg Község Önkormányzata a projektben egy szép 120 éves parasztportát újított fel. Az egykor jómódú Zsupán család háza lepusztult állapotban már harminc éve lakatlanul állt a település régi főutcáján, a Kossuth utca 4. szám alatt. Bár még látszódtak az e vidékre jellemző építészeti stílusjegyek és díszítő elemek, de már nem sok mentette meg a házat a teljes enyészettől.

  A beruházással az épület első részében a XX. század első felének paraszti életformáját tükröző múzeum került kialakításra, melyet eredeti bútorokkal, tárgyakkal rendeztek be. Régi fotókból állandó kiállítást hoztak létre. A ház hátsó részében a beépített tűzhellyel rendelkező konyhában és a régi istállóból kialakított közösségi térben „élő múzeumként” a hagyományos vidéki életmód gyakorlati bemutatásának feltételeit teremtették meg. A felújításban résztvevők büszkék arra, hogy sikerült ezt a népi építészeti emléket megmenteni és megőrizni az utókor számára.
• Gazdasági épített örökség

  Kerkaszentkirály

  

  Ez a kis Kerka parti falucska ezer szállal kötődik a Kerkához, az Adoványhoz (Lendva) és a közelben kanyargó Murához, ezért nem meglepő, hogy történetében, az itt élők életében a víz alapvető jelentőséggel bírt és bír még ma is. Mindezek ismeretében nem is kaphatott volna méltóbb helyet a kerkaszentkirályi Örökség Pont, mint a falu központjában található Kerka holtág mellett.

  A volt tűzoltószertárnak és könyvtárnak otthont adó épület felújításával született meg Kerkaszentkirály első állandó kiállító helye: a kerkaszentkirályi Örökség Pont. Ennek központi témája a helyi épített örökség, ezen belül pedig a gazdasági, ipari épületek – pl. malmok, különféle kézműves épületek, présházak, pajták, istállók, magtárak stb. A lispeihez hasonlóan itt is fotókkal, 3D képekkel, interaktív táblával, filmbemutatókkal, különféle kézbe fogható tárggyal igyekeznek felkelteni a térségbe érkező turisták érdeklődését. Mindezeken túl az Örökség Pont a térség idegenforgalmi kínálatába is bepillantást enged, ez is egyik fontos küldetése.
• Építészeti örökség

  Lispeszentadorján

  

  Lispe központjában áll a Skanzen Értékvédő, Hagyományőrző és Turisztikai Közhasznú Egyesület által 2013-ban szlovén partnerségben emelt Kerékpáros Centrum, mely a „Rejtek” nevet viseli. Ez a falu hagyományos központja, hajdan itt ért véget a postaút, itt áll a hősi emlékmű és a volt posta ősi épülete. Még egy évtizede hatalmas gesztenyefák ölelésében a Hajdu és Czigány család közös tulajdonú magtára magasodott a helyén, mely a kisközség legmeghatározóbb épülete volt, míg le nem bontották. A „Rejtek” létrejöttével lényegében ez a tradicionális településkép született újjá.

  A „Rejtek” tetőterében került kialakításra a Mura menti térség egyik Örökség Pontja, melynek alapvető célja e vidék építészeti örökségének bemutatása. Ebben tehát hasonlít a kerkaszentkirályi Örökség Ponthoz, azonban a lispei elsősorban a szakrális épületekre, építményekre (templomokra, kápolnákra, haranglábakra), várakra, várromokra, kastélyokra, kúriákra és bunkerekre fókuszál. Interaktív táblával, hagyományos fotókkal és 3D képekkel, kézbe fogható kiállítási tárgyakkal és gyermeksarokkal, és még sok egyébbel várja mindazokat, akik érdeklődnek a vidék építészeti öröksége, múltja és történelme iránt, s mindezt egy kicsit újszerű látásmódban szeretnék megismerni. És, hogy kinek szól ez a kis kiállítás? Erre egyszerűen csak az mondható, hogy kortól függetlenül mindenkinek! Látogassanak el a lispeszentadorjáni Örökség Pontba!
• Murščak Tanösvény

  Domašinec

  

  A Domašinec területén található népviselet az idők során megőrizte hagyományos formáját. A női viselet elhagyhatatlan része a könyékig érő gazdagon hímzett blúz („pleček“), kötőszalaggal a felkarján. A blúzra egy gazdagon díszített virágmintás kendőt („tibet“) borítottak, melyet a nők hátukon kötöttek meg.

  A Murščak Tanösvény az idegenforgalmi kínálat történelemmel, művelődéssel és testmozgással kapcsolatos elemeit egyesíti. A Mura folyó közelében fekvő érintetlen tájon áthaladó tanösvény mentén fényképes, kétnyelvű szövegeket tartalmazó táblák találhatók. A Murščak Tanösvényen haladva megismerkedhetünk Domašinec történelmével, valamint a terület növény- és állatvilágával.
  A látogatók csodálatos környezetben pihenhetnek meg, közvetlenül a Mura folyó partján.
• Malom a Murán

  Podturen

  

  Podturen területén még 50 évvel ezelőtt a helybéliek a Mura folyón található úszó malmokban őrölték a gabonát. Ma már sajnos a Murán nem találunk malmokat. Podturenben megmaradtak azok a régi szerkezetek, melyeket ugyanazokon a murai úszó malmokon használtak.

  Podturen Község tulajdonában áll egy régi, 110 éves működőképes malom. Egyelőre a Mura folyó mellett került elhelyezésre, gabonát és kukoricát őrölnek benne. A projekt keretében elkészült a malom valósághű makettje.

• Becsvölgye

  

  Göcsej a Zalai-dombság legnagyobb kistája. A 672 km²-es területű vidék a Zala, a Felső- és az Alsó-Válicka, illetve a Kerka völgyei által közrezárt alacsony dombság. Göcsej jellegzetessége az aprófalvas településszerkezet, egyúttal egyik legsűrűbb településhálózatú kistája. A térségben jelentős számban találhatók az örökség jelképei: haranglábak, keresztek és templomok.

  Zala megye nyugati részén, a Göcsej szívében, annak gyöngyszemeként terül el a Kislengyel, Vargaszeg, Pajzsszeg, Barabásszeg, Salomfa, Vörösszeg, Kereseszeg településrészekből álló Becsvölgye. A falu nevezetességei közé tartozik a 214 éves református, a XX. században épült katolikus templom, a salomfai faharangláb, és az 500 évesre becsült „Rákóczi-tölgy”. A településen áthaladó Kéktúra útvonalától 800 m-es letéréssel található a Malom Kulcsosház, amely alkalmas turisták fogadására. Becsvölgye rendezvényei közül kiemelt a Göcsej Szüreti Fesztivál Kiállítás és Vásár, a hagyományápolás és a helyi termékek vására, amelyek egy része Göcsej védjegy birtokosa, valamint Becsvölgye Napja és az Elszármazottak Találkozója 5 évenként.
  
  www.becsvolgye.hu
  

• Csesztreg

  

  Csesztreg község Zala megye nyugati részén, a szlovén határ közelében, három néprajzi tájegység találkozásánál – Őrség, Göcsej, Hetés – fekszik. A település mikrotérségi központi szerepet tölt be.

  A település mikrotérségi központi szerepet tölt be. Csesztreg Község Önkormányzata intézményi hálózatot tart fenn, melynek meghatározó elemei a tíz település önkormányzatának közös hivatala, az Óvoda, a térségi háziorvosi- és fogorvosi és védőnői szolgálat, közösségi ház, jól felszerelt sportcentrum, Integrált Közösségi Szolgáltató Tér.
  Jelentős létszámot foglalkoztató ipari park működik a községben.
  A hagyományőrzés meghatározó képviselője a Csesztregi Falubarát Egyesület, melynek tagjai szervezik a település kulturális eseményeit. Kiemelkedő esemény a húshagyó keddi „maskuranap”. Ez alkalommal rendezik meg „Varga János babáinak” esketését, majd táncra perdülését a falu utcáin. Ezen a délután a gyermekek öltenek maskarát és járják a házakat, majd este te a felnőttek bújnak jelmezbe. Éjjel óriási máglyával és forralt borral búcsúztatják el a telet.
  Csesztregen járva a falu hajdani fő utcájában (Kossuth Lajos utca), egy 100 éves – eredeti berendezéssel fennmaradt – még ma is működő fodrászüzlet varázsolja a múltba a látogatót. Ennek szomszédságában áll egy 120 éves „kódisállásos” parasztporta, mely Hetés építészeti jegyeit viseli magán. A község népi műemléke a XIX. században fából épült pásztorház.
  A település Szabadidőparkjában horgászásra és fürdésre is kiváló négyhektáros tó mellett 50 fő részére szállás, valamint sátor és lakókocsi helyek is várják az ideérkező turistákat. A szabadidő eltöltésére drótkötélpálya, játszótér és sportpályák állnak rendelkezésre.
  
  www.csesztreg.hu
  

• Kerkaszentkirály

  

  A Kerkaszentkirályon élők mindennapjait az itt található vízfolyások határozták meg hajdan, de bizonyos szempontból ez még ma is így van. A Mura – mely csak néhány kilométerre kanyarog - ugyan nem érinti a falu határát, de a Kerka és a Lendva (Adovány) igen, melyek kedvelt horgászhelyek.

  A falu központjában áll Kerkaszentkirály közösségi életének központja, a Természetház. Eredetileg az Esterházy uradalom itt található malmának egyik épülete volt. Néhány évvel ezelőtt az épületet az önkormányzat felújította, s benne egy színvonalas szálláshely is kialakításra került.
  A Kerkaszentkirály két településrészét összekötő híd tövében egy kis kikötőt, a vízi élővilágot bemutató tanösvényt és a Természetház szomszédságában egy raftingbázist találunk. A település a hazai vízi turizmus egyre fontosabbá váló fellegvára, innen indulnak ugyanis a magyarországi Mura túrák.
  A község nem csak a vízi túrázók és a horgászok számára jelent vonzó célpontot, hanem a bakancsos turisták és a kerékpárosok számára is. Kerkaszentkirályt érinti a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárút GPS túraútvonalainak egyike, s itt kanyarog a Vasfüggöny turistaút is. Nincs is talán e túraútvonalnak Zalában méltóbb állomása, mint Kerkaszentkirály, hiszen itt fut össze a horvát, a szlovén és a magyar államhatár.
  Jó borok hazája a szomszédos falu, Vörcsök határában emelkedő Vörcsöki-hegy, amely a Zalai borvidék része. A Vörcsöki-hegyen 2012-ben épült egy kilátó, melyből gyönyörű kilátás nyílik a Mura völgyére, így Kerkaszentkirályra is.
  
  www.kerkaszentkiraly.hu
  

• Lispeszentadorján

  

  Lispe, Szentadorján és Erdőhát – e három, hajdan önálló település egyesítéséből jött létre a mai Lispeszentadorján 1937-ben. Lispe község határában tárták fel 1937-ben Magyarország első olyan kőolajfúrását, mely már ipari mennyiségű olajat szolgáltatott. A kőolajbányászat hőskorát részben az ezen fúrás helyén felállított obeliszk, részben pedig a II. tankállomáson található kis múzeum őrzi.

  Lispeszentadorján kimondottan szép fekvésű falu. A községet 200-300 m magas dombhátak övezik, melyeket tölgy és bükk erdők koszorúznak. A falunak három szőlőhegye van: a Lispei-, az Erdőháti- és a Szentadorjáni-hegy. Itt halad el a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kék Túra és a Papp Simon Olajos Körút is.
  A falu egyik jelentős állomása a Dél-Zalai Erdőtáj Kerékpárútnak, mely 80 km hosszban kanyarog Lenti és Letenye között. Lispén egy kerékpáros központ áll, mely szerviz, pihenőhely és szálláshely is egyben. GPS-es túrázásra is van lehetőség, eszközök a településen bérelhetők.
  A Lispei-hegyen 2012-ben kilátó épült, ahonnan nagyon szép kilátás tárul elénk a községre és a Szentadorjáni-patak völgyére, illetve Göcsej erdőkkel borított dombvidékére. A lispei falurészben szépen felújított faluházat (Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér), a szentadorjániban pedig kultúrházat találhatunk.
  
  www.lispeszentadorjan.hu
  

• Domašinec

  

  Domašinec (Dékánfalva) Horvátországban, Muraköz megye északkeleti részének közepén fekszik a Mura folyó, illetve a magyar határ mellett.

  A település valódi értékét szorgalmas lakói, gazdag múltja és jelene, nemzeti kontextusban pedig kultúrtörténeti kincsei, valamint természeti környezete képezi. Kiemelkedő rendezvénye a településnek a hagyományos farsangi karnevál. A település lakói minden évben töretlen lelkesedéssel készülnek erre az eseményre. A „fašnik” (karnevál) középpontjában az öltözet és az álarcok állnak. A „Lafra” elnevezésű, állat alakjában faragott fa álarcot máig a múlt hagyományaihoz hűen készítik. Az álruhákba bújva együtt kutatják fel az életüket megnehezítő események okát és közös erővel el is űzik azokat. A Domašinec területén található népviselet az idők során megőrizte hagyományos formáját. A helyiek büszkén őrzik a népviseleti hagyományokat. A projekt keretében létrehoztak egy viselet-gyűjteményt, melynek legrégebbi darabja egy közel 150 éves női felöltő. Az aktív pihenés kedvelői számára jött létre a Murščak Tanösvény, ahol a turisták csodálatos környezetben pihenhetnek meg, közvetlenül a Mura folyó partján. www.opcina-domasinec.hr
  

• Podturen

  

  A horvátországi Podturen (Bottornya) határ menti község, északon a Szlovéniával, északkeleten pedig Magyarországgal határos. A község délkeleti részén található a Mura Folyó Tájvédelmi Körzete.

  A közeli Domšaincehez hasonlóan Podturenben is kiemelt rendezvény a hagyományos farsang (karnevál). Az esemény a több száz éves farsangi népszokásokat mutatja be a karnevál („fašnik”) kapcsán, különös tekintettel a viseletre és az álarcokra. A podtureni „čaplja“ („gém”) maszk különösen ismert Horvátországban és külföldön is.
  A helyi mesteremberek máig készítenek ilyen álarcot és az alkalomhoz illő viseletet. Az álarcot minőségi fából készítik, valamennyi egyedi darab. A „fašnik” hagyományosan a gonosz elűzésére, valamint a teljes év negatív eseményeit előidéző bűnös megtalálására irányuló népszokás. A település híres volt a lenfeldolgozásáról. Podturen lakói éveken keresztül vetettek lent , melyet alapanyagként használtak házi lenvászon gyártásához, hogy abból aztán ruhát, konyhai kiegészítőket stb. varrjanak. A Podtureni Kulturális Egyesület tagjai immár 35 éve a őrzik a lenfeldolgozás hagyományait.
  Podturen területén úgy 50 évvel ezelőtt a helybéliek a Mura folyón található úszó malmokban őrölték a gabonát. Ma már sajnos a Murán nem találunk malmokat. Podturenben megmaradtak azok a régi szerkezetek, melyeket a murai úszó malmokon használtak. Ennek állít emléket a podtureni Örökség Pont.
  
  www.opcina-podturen.hr